Történetek a csigaházból

A traveles kollégáim igen furcsán néztek rám, (kábé úgy, mintha hat fülem lenne) mikor egyik februárban elhagyta a számat a következő mondat:  – Kövezzetek meg, de én nagyon várom az utazáskiállítást.  – Te bolond vagy- jött a reakció, és valahogy sosem kérdés formájában.  Ugyanis:  Az idegbaj már hetekkel előtte kezdődött, hogy készen legyenek a dossziék,… Tovább »

Hogy én öreg?  Mint a mamut. (És te “Mamut-e vagy?” Katt ide!)   Én valamikor a húszas éveim közepén jöttem rá, hogy bizony én is elkezdtem öregedni. Nem volt túl kellemes.  Abból jöttem rá, hogy az anyukák már nem azt mondták a gyereküknek, mikor engem megláttak, hogy “nézd, baba”, hanem “nézd, néni”. Aztán ez a… Tovább »

Leltározok, avagy az elmúlt év számokban:    1,5- a munkahelyváltások száma 0- az ősz hajszálak száma 1- a férjek összlétszáma 3- a kung-fu-s fiúk száma (ez 50%-os emelkedés az előző évhez képest)  1- az unokahúgok száma (mint tavaly jeleztem, nagynéni is lettem) 4- éj Mezőkövesden- egy kis jól megérdemelt pihenés 1- a belőlem alkotott vagány… Tovább »

Rég történt, akkoriban még a kis kék trabanttal száguldoztunk. Egy nap a nagymamánál összetalálkoztunk az unokatesómmal, beszélgettünk a kocsik mellett, és egyszer csak elkezdett röhögni.  – Na, mondd csak, mi ilyen vicces?  Mikor végre levegőt kapott, elmagyarázta:  – Mégis, mi legyen a kőműves rendszáma? Hát FAL!   –o—- Kedves férjem hazaesik a munkából, kezembe nyomja… Tovább »

Elkerülhetetlen, hogy az ember néha orvoshoz menjen és ott várakozni kényszerüljön. Ilyenkor nem csoda a felfokozott idegállapot- ezt csillapítandó már jó előre bekészítettem magamnak egy kis olvasnivalót. Egy klasszikust…  Bram Stokertől a Drakulát.    –o—- Sajnos Drakula sem segített, mikor mellettem két- három székkel egy úriember remek hallgatóságot talált magának, és a különböző bajainak ecsetelésébe… Tovább »

Nem is olyan régen csaptunk egy görbe napot Pesten. Az élet nem csak csupa edzés, meg munka, meg komolykodás ugyebár. Beszereztünk pár nadrágot, meg védőfelszerelést, aztán tanakodtunk: előttünk az egész nap, nem sietünk sehová- hová menjünk?  Hát elmentünk az Arénába.  Ott meg mit lehet csinálni?  Leginkább nézelődni meg vásárolni.  Szóval Mester fel is próbált egy… Tovább »

… ha meg akarnak téríteni…  Az ezen a létsíkon töltött közel negyven év alatt már kialakítottam a magam hitét, és őszintén tisztelem azt az embert, akinek a hite erőt és legfőképpen tartást ad az élethez.  De! Azt nem szeretem, ha a sajátját rám akarja erőltetni. És az a tapasztalatom, ha valaki vallásos kérdéssel talál meg… Tovább »

Sokféle emberrel dolgoztam már együtt: volt a “bocs, hogy élek”- típus, volt a nagyhangú, gyertyát két végén égetős, volt a nyers, ámde aranyszívű, volt sunyi, volt nagypofájú, lelkivilágodba pillanatok alatt belegyaloglós, volt végtelenül segítőkész, volt kerüld-el-őt-messzire alak is, és még sokan mások. Legtöbbjükkel baráti volt a viszonyom, akivel meg nem, azzal is kialakítottunk egy korrekt… Tovább »

A következő hétre pár agymenést hoztam. Jó szórakozást!     Fekszem az ágyon, egyszer csak drága férjecském rámtehénkedik. – Szállj le rólam, nehéz vagy. – Nem, nem, most én vagyok a feltét.   –o—- Fontos információ az új munkahelyen:  – Aztán el ne felejtsd, hogy ő itt a Jani. – Hát mégse Károlynak hívják?!  … Tovább »

Ha épp frissen mostam a hajamat– Selyemmaki Ha nem mozdulok elég gyorsan– Lajhármaki Ha mérges rám– Marharépa Ha csinos vagyok aznap– Bóbita Ha jó kedve van reggel, akkor így ébreszt– Pici Katicám A júliusi naptárlapon– Porcogó A legfrissebb cetlin– UniverzÜmi bogár Edzés után– Szenszej vagy Nindzsa Ha kicsit bezabáltam– Pufi Ha együtt fürdünk– Dugó Ha… Tovább »