Történetek a csigaházból

A következő hétre pár agymenést hoztam. Jó szórakozást!     Fekszem az ágyon, egyszer csak drága férjecském rámtehénkedik. – Szállj le rólam, nehéz vagy. – Nem, nem, most én vagyok a feltét.   –o—- Fontos információ az új munkahelyen:  – Aztán el ne felejtsd, hogy ő itt a Jani. – Hát mégse Károlynak hívják?!  … Tovább »

Ez a bejegyzés csak felnőtt csigáknak szól, mert kicsit (nagyon) trágár és vulgáris leszek. Mert van, amikor nem lehet finoman fogalmazni… és van, amikor nem is érdemes… Khm, én szóltam! 🙂   18+   A rendszer nem túl együttműködő, én pedig szidni kezdem:  – Hogy az a retkes, büdös, bús, bánatos…! Kedves kolléga befejezi helyettem: … Tovább »

Vannak emberek, akik vitathatatlanul nagy hatással voltak ránk, ma egy régi tanáromat szeretném megidézni két rövid történet erejéig.  Magyart és történelmet tanított, és imádott túrázni. Része volt abban, hogy bármilyen történetet is olvasok, érdekel a sorok közt megbújó mélyebb jelentés. Persze humoros kiszólásért sem kellett a szomszédba mennie:    Május volt, zsongítóan meleg, a felelés már… Tovább »

Edzés után általában fix program, hogy elfuvaroznak, elkísérnek, kivisznek a buszmegállóba- hogy addig se történjen semmi bajom. Ha a Mester kísér el, akkor szinte kötelező plusz program, hogy felinteget az anyukájának, aki pont arrafelé lakik.  Az ominózus estén épp vendégség volt nála, kinn beszélgettek az erkélyen, Mesterem meg nagy lelkesen integet.  Aztán az integetés activity-be… Tovább »

1) Szilveszter napja volt, és mivel épp csütörtökre esett, sajnos egyben munkanap is. Akkoriban könyvelőként dolgoztam, és sajnos a havi és éves zárás miatt senki sem lehetett szabin.  Reggel fél nyolckor még meglehetősen álmosan vártam a helyijáratos buszra, de azonnal felélénkültem, mikor megláttam a sofőrt.  Na, nem azért, mert kedves ismerős lett volna.  Áááá. Dehogy!… Tovább »

Csendes délután van, az ebéden már túlvagyunk, és én ezt az eseménytelen pillanatot választom ki, hogy kedvenc férjemnek feltegyek egy furfangos kérdést:  – Mondd csak szívem, mit gondolsz, a te apósod vajon szeret-e engem?  Gondolkodik, hallom, ahogy csikorognak odabenn a kerekek, majd válaszol:  – Elmész te a …    –o—- A nagybátyám véletlenül valami csúnyaságot… Tovább »

Egyik reggel bohókás hangulatban ébredtem, és utána egész nap egy katicabogaras fülbevalóban pompáztam. Több kolléga meg is dícsérte:  – Tetszik a fülid!  – Ó, köszi. Mit szólsz? Bogarat tettem a fülembe!  –o—-   Sorbanállás a mosdó előtt, még nagyon reggel van, álmos fejek mindenütt. Beállok a sor végére, majd nem sokkal később beáll mögém is… Tovább »

Péntek volt, megérkeztem a sulihoz, és a kedves portásbácsi felajánlotta, hogy elkísér, hogy megnézze, nyitva van-e a terem. Útközben érdeklődött, hogy mégis milyen edzésre jöttem. – Kung- fuzom. Már itt egy kicsit elkerekedtek a szemei, aztán nagyon poénos akart lenni, és megkérdezte: – Na, és hány danos mester vagy? – Kettő. Álla koppant a földön,… Tovább »

Kőműves férjem meglehetősen szellemesen adta tudtára a keresztlányának, hogy nyugodtan rábízhatja a születendő gyermeket, mondván: – Majd én embert falazok belőle!   –o—- – Kérsz halat? Nincs benne mazsola! Amikor feltettem ezt a kérdést a kisebbik húgomnak, igen nagyon csúnyán nézett rám. Ugyanis mindkét kaját felettébb utálja. Viszont a humoromat értékeli, még ha ő is… Tovább »

Apukám nagyon nem szeret fogorvoshoz járni. Nem, nem a fájdalomtól fél, az én apukám nem olyan! Csak éppen rettentően szeret beszélni, de ilyenkor nem tud…   –o—- Nagyapám egyszer baráti vitába keveredett a munkatársaival. A vita arról szólt, hogy mi a legnagyobb fájdalom. – Szerintem a fogfájás- mondta az öreg, és kivette a fogsorát.  … Tovább »