Történetek a csigaházból

Kedd reggel, fél hét előtt hét perccel.  Állunk a bejárati ajtóban, készülök indulni a buszra, de előtte még kapok egy “mennyél-már-dógozni” puszit a kedvenc férjemtől.  Majd rám néz, jó alaposan szemügyre vesz, mosolyog, kapok még egy puszit, majd kedvesen így szól:  – Azért a szőröket majd vágd ki az orrodból. ... Tovább »

Envolia királya már hosszú percek óta képtelen volt levenni a tekintetét a szemben lévő padsorban ülő nőről. Legelőször az egyszerű csattal összefogott, derékig érő barna hajra figyelt fel, aztán ahogy teltek a másodpercek, egyre több részletet szívott magába. Halványzöld ruha takarta a karcsú termetet, a felcsúszó ruhaujjból kivillanó karok pedig egyszerűen tökéletesnek tűntek. Ahogy a… Tovább »

Tíz éve vagyunk házasok, de életem értelme még mindig meg tud lepni.  Csendes hétvége van, ebéd után kicsit romantikáztunk, ami azt jelenti, hogy ilyenkor hozzábújhatok az én egyetlen, kedvenc férjemhez. Szerettem volna kicsit többet kihozni a szituból, szóval a következőt mondtam neki:  – Szívem, igazán mondhatnál nekem valami szépet.  Közelebb hajolt, majd szerelmesen a fülembe… Tovább »

  Volt nekem egy kedves, olasz partnerem még abból az időből, mikor még utazási referensként dolgoztam. Történt egyszer, hogy az egyik utasom rosszul lett, és ezer kilométer távolságból nemigen tudtam neki segíteni. Na, de ott volt Antonio, aki a családi orvost hívta ki hozzá, a saját pénzéből vette meg a gyógyszert és elintézte a repjegyfoglalást… Tovább »