Most két történetet is hoztam, az elsővel egy kedves sofőrkollégám szerencséltetett:
Olaszországba vitt egy siket csoportot. Természetesen volt velük kísérő, hogy a kommunikáció zökkenőmentes legyen. Egyik este már sötétedés után tartottak hazafelé, mikor a kísérő megkérte, hogy kapcsolja fel a világítást.
– Persze, természetesen felkapcsolom. De miért?
– Szeretnének beszélgetni….
–o—-
A másik csupán egy kérdés volt, én tettem fel a férjemnek:
– Mondd, szívem, a te apósod vajon szeret-e engem?
Kommentek