Reggel fél hét előtt járunk 7 perccel. Én már felvettem a cipőmet, a kabátomat, a táskámat, eltettem a kulcsomat, és készülök elindulni a munkába.
Drága férjecském is készülődik, épp fogat mos, mikor berontok hozzá a fürdőbe elköszönni.
– Ajjaj, rosszkor zavarlak, nagyon habzik a szád!
– Hahaha, na adj egy puszit, aztán mehetsz dolgozóba!
Megcsókolom, aztán letörlöm a habot a számról, és a zsebembe nyúlok zsebkendőért.
– Nanana! Nincs szájtörölgetés!
– Ó, csak zsebre tettem a puszit, hogy el ne veszítsem.