Történetek a csigaházból

Színes családi (v)iszonyok

Csendes délután van, az ebéden már túlvagyunk, és én ezt az eseménytelen pillanatot választom ki, hogy kedvenc férjemnek feltegyek egy furfangos kérdést: 

– Mondd csak szívem, mit gondolsz, a te apósod vajon szeret-e engem? 

Gondolkodik, hallom, ahogy csikorognak odabenn a kerekek, majd válaszol: 

– Elmész te a … 

 

–o—-

A nagybátyám véletlenül valami csúnyaságot követett el, és hallom a nagymamámat, amint elszidja a nagybátyám jó anyját. 

Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek… 

… mert tulajdonképpen saját magát szidta… 

 

–o—-

Mint már korábban biztosan említettem, van egy kung-fu családom is. Múltkor egyéb teendők és programok miatt nem tudtam elmenni edzésre, de no para! a Mesterem felhívott az edzés kezdetén, hogy beköszönjenek. 

– Ó, a Senpai most futott be, gyere, köszönj a béranyádnak! 

– Mesterem, drága, a pótanyja vagyok… 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!