Történetek a csigaházból

Vannak emberek, akik vitathatatlanul nagy hatással voltak ránk, ma egy régi tanáromat szeretném megidézni két rövid történet erejéig.  Magyart és történelmet tanított, és imádott túrázni. Része volt abban, hogy bármilyen történetet is olvasok, érdekel a sorok közt megbújó mélyebb jelentés. Persze humoros kiszólásért sem kellett a szomszédba mennie:    Május volt, zsongítóan meleg, a felelés már… Tovább »

Edzés után általában fix program, hogy elfuvaroznak, elkísérnek, kivisznek a buszmegállóba- hogy addig se történjen semmi bajom. Ha a Mester kísér el, akkor szinte kötelező plusz program, hogy felinteget az anyukájának, aki pont arrafelé lakik.  Az ominózus estén épp vendégség volt nála, kinn beszélgettek az erkélyen, Mesterem meg nagy lelkesen integet.  Aztán az integetés activity-be… Tovább »

1) Szilveszter napja volt, és mivel épp csütörtökre esett, sajnos egyben munkanap is. Akkoriban könyvelőként dolgoztam, és sajnos a havi és éves zárás miatt senki sem lehetett szabin.  Reggel fél nyolckor még meglehetősen álmosan vártam a helyijáratos buszra, de azonnal felélénkültem, mikor megláttam a sofőrt.  Na, nem azért, mert kedves ismerős lett volna.  Áááá. Dehogy!… Tovább »

Csendes délután van, az ebéden már túlvagyunk, és én ezt az eseménytelen pillanatot választom ki, hogy kedvenc férjemnek feltegyek egy furfangos kérdést:  – Mondd csak szívem, mit gondolsz, a te apósod vajon szeret-e engem?  Gondolkodik, hallom, ahogy csikorognak odabenn a kerekek, majd válaszol:  – Elmész te a …    –o—- A nagybátyám véletlenül valami csúnyaságot… Tovább »