Történetek a csigaházból

Apukám nagyon nem szeret fogorvoshoz járni. Nem, nem a fájdalomtól fél, az én apukám nem olyan! Csak éppen rettentően szeret beszélni, de ilyenkor nem tud…   –o—- Nagyapám egyszer baráti vitába keveredett a munkatársaival. A vita arról szólt, hogy mi a legnagyobb fájdalom. – Szerintem a fogfájás- mondta az öreg, és kivette a fogsorát.  … Tovább »

Hetedikes voltam, mikor farsang alkalmából színpadra állítottuk a Hófehérke általunk kicsit felturbózott változatát. Hihetetlen sikert arattunk vele, elhoztuk az első helyezést. Hónapokkal később megismételhettük az előadást az év végi gálaműsoron a művházban. Csodálatos öreganyó voltam nagyanyám hatalmas berliner kendőjében, csíkos zokniban és papucsban. 🙂 Mivel én voltam a mesélő, én kezdtem a jelenetet a következő… Tovább »

… attól függ, honnan nézzük, mert például:    Feleség vagyok. Háziasszony vagyok. Malacpersely vagyok. Segítőkész kolléga vagyok. Szépreményű tanítvány vagyok. Fáradt vagyok. Takarítónő vagyok. Utas vagyok. Mérges vagyok. Testvér vagyok. És már nagynéni is vagyok.  Meg pótanyuka. Író vagyok. Kreatív vagyok. Beteg vagyok.  Hisztis vagyok.  Bolond is vagyok.  Meg különc is vagyok.  Sőt! Mester vagyok. … Tovább »

“Az árulók suttyomban belopóztak a vár pincéjébe, és elfűszerezték a felvonohíd láncát.”   –o—- Téma a nyelvrokonság:  – És melyik rokonunk él még most is az Urál lábainál? Zsolt?  – A nagybátyám.    –o—- Felelés magyaróra elején, tanár biztatja a delikvenst:  – Mondd csak nyugodtan, majd beléd kötök.    –o—- – Édesanyám, nem perdül ma… Tovább »