Történetek a csigaházból

Envolia királya már hosszú percek óta képtelen volt levenni a tekintetét a szemben lévő padsorban ülő nőről. Legelőször az egyszerű csattal összefogott, derékig érő barna hajra figyelt fel, aztán ahogy teltek a másodpercek, egyre több részletet szívott magába. Halványzöld ruha takarta a karcsú termetet, a felcsúszó ruhaujjból kivillanó karok pedig egyszerűen tökéletesnek tűntek. Ahogy a… Tovább »

Nem mondhatnám, hogy odavagyok érte. Valójában hidegen hagy.  Na jó, bevallom, hogy a hátam közepére se kívánom.  Egyetlen egyszer ettem belőle jóízűen, és azóta se. Az eset pedig így esett meg:  Egy hosszú, munkával töltött nap után olyan farkaséhesen estem haza, hogy a vasszöget is megettem volna. Életem értelme konyhatündérkedett aznap, és büszkén tette elém… Tovább »

Annak, hogy anyukámról eddig nem írtam, nagyon egyszerű és szomorú oka van: az, hogy meghalt. Hogy sajnos már nem élő része az életemnek és a hétköznapjaimnak, hogy be kell érnem az emlékekkel és azzal, hogy néha álmodok vele.  Most mesélek egy kicsit róla.  Kevesen tudják róla, hogy imádott anyuka lenni, talán ezért is született három… Tovább »