Történetek a csigaházból

Heti szösszenetek

Előferdül, hogy néha csak úgy magától bevillan valami marhaság. Múlt héten több ilyen pillanat is volt.      Új szót alkottam, ezentúl terjeszteni fogom, mint a vírust: ZSENETIKUS. A zseniális és a frenetikus találkozásából született. Már nem tudom megmondani, mi váltotta ki belőlem…   –o—-   – Minek örülsz ennyire, Kata? – Annak, hogy nincsenek… Tovább »

Két rövid történet a rövidlátásról

Mottó: Amikor a szem csak esztétikai célokat szolgál…   Bizonyos okokból kifolyólag sürgősen be kellett mennem egy bizonyos bankba, csak épp ideiglenesen elköltözött. Nagyjából tudtam, hogy hol keressem, de a pontos címet nem tudtam. Még mielőtt elkezdtem volna pánikolni, megszólítottam egy hölgyet (bizonyos jelekből arra következtettem, hogy környékbeli volt), hogy nem tudja-e véletlenül, hogy az… Tovább »

Szellemes szüreti szelvonulás

Egyik őszön gyanútlanul tartottam hazafelé, mikor az egyik kereszteződésben megpillantottam egy igencsak tarka társaságot, amint épp felém tartottak. Elöl népviseletbe öltözött táncosok vonultak, mögöttük meg szedett-vedett, rongyokba öltözött figurák transzparensekkel. Na, ezen a ponton kezdett el rendkívüli módon érdekelni a dolog, amivel a jelek szerint nem voltam egyedül, mert addigra már kábé ötvenen álltak a… Tovább »

Amikor az ember lánya leolvad a székről

  Volt nekem egy kedves, olasz partnerem még abból az időből, mikor még utazási referensként dolgoztam. Történt egyszer, hogy az egyik utasom rosszul lett, és ezer kilométer távolságból nemigen tudtam neki segíteni. Na, de ott volt Antonio, aki a családi orvost hívta ki hozzá, a saját pénzéből vette meg a gyógyszert és elintézte a repjegyfoglalást… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!