Özvegy S. Antalnét mindenki ismerte Rétitollason. A hímzőkör elnökeként minden rendezvénynek ő volt a lelke, nélküle nem tartottak se farsangi bált, se keresztelőt. Egy emberként lesújtott mindenkit a halálhíre. A hagyatéki tárgyaláson aztán kiderült, hogy adósságon kívül semmi sem maradt utána: a házát a bank foglalta le, ingóságait pedig a végrehajtó. Férje már évekkel ezelőtt elhunyt, se testvére, se gyermeke nem volt.
Hogy teljesíthessék a végakaratát, miszerint hamvasszák el, és úgy temessék a férje mellé, a falunak komoly áldozatokat kellett hoznia. A temetés költségeit még csak- csak sikerült kiszorítani, de az urnára már nem maradt pénz.
Példátlan összefogásnak lehetett tanúja az egész járás: közadakozásból kipótolták a költségeket, így aztán nem volt akadálya annak, hogy méltóképpen helyezzék örök nyugalomra mindenki Lidi mamáját. Hetekkel később, a választások közeledtével aztán a rétitollasiak nevetve emlegették, hogy mindannyian az urnához (hozzá)járultak.
Kommentek