Történetek a csigaházból

Az igazi csigaház- rajongók ennek most nem fognak örülni…  A blogszolgáltató úgy döntött, hogy 2021. január 1-től tárhelyszolgáltatóvá változik, és új posztok írására nem lesz lehetőség. A régi posztok megmaradnak és elérhetőek lesznek.  Szóval most keresek egy új felületet, ahová átköltöztetem az egész csigaházat, ami azt is jelenti, hogy bizonytalan ideig nem lesz új csigaház…. Tovább »

Férj– még a régi Család– a létszám teljes Kedvenc unokahugi– szépen gyarapszik Kung-fu-s fiúk– három régi, valamint két és fél új (mert csak ideiglenesen marad)                              és már nem én vagyok az egyetlen lány Munkahely– 1 db elnyert, 1 db otthagyott Új… Tovább »

Bizony, mondom néktek, boldogok a karajcsontok, kiknek szívét melegség járja át, még akkor is, ha a család az utolsó falat húst is lerágta a csontjáról.  És boldogok a heringek, akik századmagukkal szoronganak egy kis bádogdobozban és a saját levükben főnek, hogy örömet szerezhessenek a téli napforduló idején.  Boldogok a lepénysütők, akik mindenféle firlefranccal töltik meg… Tovább »

Gyakorló háziasszony vagyok, időnként új recepteket is ki szoktam próbálni.  Időnként sikerül is.  Történt egyszer, valamikor kora nyáron, hogy nagy tál epret hoztam anyósomtól. Megmostam és kitettem az asztalra, hogy ebédfőzés közben zavartalanul tudjak belőle csemegézni. Aztán megpucoltam és felaprítottam egy fej fokhagymát. Térültem, fordultam, és gyanútlanul bekaptam egy szem epret. Ez még nem lett… Tovább »

Egyszer régen, még másfél évvel ezelőtt volt szerencsém egy hetet Indiában tölteni. Aztán mikor hazajöttem, volt szerencsém indiaiakkal együtt dolgozni.  Amikor az egyikük először írt nekem a céges meszendzseren keresztül, gondoltam, kamatoztatom hatalmas indiai szókincsemet.  * Hallo, Katalin, how are you? (Szia, Katalin, hogy vagy?) Amúgy is kedves és barátságos népségnek tartom őket, úgyhogy:  *… Tovább »

Drága, aranyos, egyetlen férjecském is szokott néha hazahozni egy-egy sztorit. Most például egy kéttagú kőműves brigádot hallgatott ki, amint épp a lépcső miatt voltak gondban:  – Te, Józsi, álljunk le és gondolkodjunk, hogy is kell ezt a nyomorult lépcsőt megcsinálni?  – Gondoljuk át, Béci, mert nem lesz ez olyan egyszerű.  És utána szinte csak Bécit… Tovább »

Én érkeztem elsőnek, program miatt másik termet adtak nekünk, szóval újra fel kellett térképezni az átöltözési lehetőségeket.  Megérkezik a következő edzőstárs, és jön az első kérdés:  – És hol tudok átöltözni?  – Na, gyere, megmutatom. Parancsolj, de most már megyek is, nehogy meglássam a csunyádat.  Vigyorog egy sort, majd méltatlankodva megjegyzi:  – Nem is csúnya. ... Tovább »

Október vége és november eleje mindenkinek szomorú időszak. A temetők megtelnek fényekkel, és ilyenkor mindig a szokottnál is csendesebb vagyok.  Veszítettem már el olyan szerettemet, aki hirtelen hagyta itt ezt az árnyékvilágot, és veszítettem már el úgy is, hogy rengeteg időnk volt felkészülni az elkerülhetetlenre. Egyik sem könyebb, mint a másik, és ugyanúgy fáj.  Hirtelen… Tovább »

Évekkel ezelőtt történt, hogy a kedvenc férjem elvitt magával kéményt falazni. Engem rögtön beállított téglát hordani, a házigazdát meg maltert keverni. Mikor aztán behozta az első vödörrel, letette és megkérdezte tőle:  – Nézd meg, jó lesz így?  Drága férjecském kivett az anyagból egy fánglival, az ujjával belenyúlt- mint cukrászok a kész krémbe, majd lenyalta és… Tovább »

Ha az ember arra adja a fejét, hogy tanulni kezd egy harcművészetet, készüljön fel arra is, hogy egész sor nevet és kifejezést kell megtanulnia japánul, kínaiul vagy akár koreaiul.  A technikák mellett rendszeresen adagolja a Mester a szóbeli tudást is:  – Szüensá kínaiul azt jelenti, hogy tanítvány. A losi az a tanító, a sifu meg… Tovább »